Dalszövegek
Tini élet
Az ágyon feküdni, ölelni
Egy slukkot beszívni, kifújni
Más agyára menni, játszani
Örökké csak nevetni, szeretni
Miről másról szóljon ez az élet?
A filmekben ilyen a tini élet
Más nem számít, csak a lélek
Hogy minden percét jól kiélvezd
[Refrén 2x]
Nem, nem bánom már
Lehet így jobb
A végén hosszú lett a blokk
Törött csat a hajamon
Innen-onnan pár folt a pulcsidon
Egy-két pohár az asztalon
Hagy nyugodtan ott, én megiszom
[Refrén 4x]
Nem, nem bánom már
Lehet így jobb
A végén hosszú lett a blokk
Semmiség
Semmiségnek tartotta az életét
Semmiségnek tartotta, hogy él
Azt hitte, hogy szép csak a holnap lesz
A mát úgyis elfújja a szél
Az éjjel azt suttogta, Ha volna bármi dolga
Üzennéd, hogy kell a segítség
Hagyta, hogy megöleljem, Hagyta, hogy elengedjem
Hagyta, hogy elfújja a szél
Na, na…. (2x)
Azt hitte, hogy jó lesz majd, ha jó lesz majd
És minden mérleg hibátlanul mér
Nem fontos, hogy mit érez a szívében
Azt kapja ő csak, amit ér
De minden péntek este
Az ágyban lázban égve
Azt, remélte, na, na, na…
És soha nem jött senki
Nem történt soha semmi
Csend maradt a csend továbbra
Sóhajts, nézz szét, lépd át, törd szét!
Na-na-na-na, na-na-na-na
Semmiségnek tartotta az életét
Semmiségnek tartotta, hogy él
Azt hitte, hogy szép csak a holnap lesz
A mát úgyis elfújja a szél
De minden péntek este
Az ágyban lázban égve
Azt remélte, na, na, na…
És soha nem jött senki
Nem történt soha semmi
Csend maradt a csend továbbra
Na, na…..
Nem az én történetem
Madonna két karjában vétkezem
Úgy látszik, elhitte, hogy kell nekem
Utánam te is gyorsan elmentél
Vártam, hogy visszajössz, de nem jöttél
Félek, szétszalad a szívem
Az üveghegyeken álmodik az Isten
Ábrákat rajzoltál a porba
Aztán sietve rúgtad szét
Bár néha én is rúghattam volna
Most talán vidámabb lennék
Szeretnék veled lenni, azt hiszem
De ezt most nem az én történetem
A lelkünk összeért, én azt hittem
Hát ez most nem az én történetem
Madonna két karjában gyermekеm
Idegen bolygókra szállnak nélkülem
Mára mеghalt a tézis
Az üveghegyeken álmodozom én is
Szeretnék velük lenni azt hiszem
De ezt most nem az én történetem
A lelkünk összeért, én azt hiszem…
De remélem, legalább megkapta az üzenetem
A lenyugvó fák alatt
Eleget sírtál a lenyugvó fák alatt
Eleget szálltam az égig nőtt fák fölött
Eddig ahogy éltünk, az semmire de semmire nem volt jó
Mit tudsz nekem még mondani, ami már nem csak üres szó
Ha nem lennék ilyen optimista, vagy inkább elvakult
Kettőnk dolga nem lenne más, mint széjjelhagyott ócska múlt.
Szeretnék aléltan öledbe zuhanni
Szeretném fejemet válladra hajtani
Eddig ahogy éltünk, az semmire de semmire nem volt jó
Mit tudsz nekem még mondani, ami már nem csak üres szó
Ha nem lennék ilyen optimista, vagy inkább elvakult
Kettőnk dolga nem lenne más, mint széjjelhagyott ócska múlt.
A lenyugvó fák alatt eljön a pillanat
Amikor az éj nem csak egy meghekkelt gondolat
A lenyugvó fák alatt
eljön a pillanat
Fészket raktál bennem…
Fészket raktál bennem, mint elűzhetetlen dallam
Tiltakoztam volna, de a végén aztán hagytam, hogy
Minden kéjes ábrándomban, minden vérvörös szavamban
te tombolj, a te hangod zengjen, s ne legyünk a földön kevesebben
Csak éppen, csak éppen nem vagy sehol
Csak éppen nem talállak sehol.
Hiányzol, mit is mondhatnék, hiszen régen láttalak már,
Félek, megváltozom, a fájdalom sem fáj már
hogy most is itt vagy még mindig bennem, tudom, én mondtam, el kell mennem.
Az ágyamban még sosem voltál, ha jól emlékszem, megcsókoltál.
Csak éppen, csak éppen nem vagy sehol
Csak éppen nem talállak sehol.
Most is itt vagy még mindig bennem, tudom, én mondtam, el kell mennem.
Esik az eső, (vagy inkább nem)
Esik az eső, vagy inkább nem.
Frissíthetnénk már az idegeimen.
De ha nem tudom, szeretsz-e még,
nem tudom, hogy mire lesz elég
az ölelésem, a vallomásom,
hogy gondolataim neked szánom.
Hívhatnálak, vagy inkább nem.
Eltöprengek az üzeneteden.
És hiába van még dolgunk egymással,
mindenki elmegy majd valaki mással.
Nem kérlek meg, hogy légy velem,
csak akarom, de szégyellem.
Vágyom rád és nem kereslek,
de azért hiányzol és szeretlek.
Szavakba temetem arcodat.
Álommá formált a szó.
Esik az eső, vagy inkább nem.
Hívhatnálak, vagy inkább nem.
Miért nem?
Ó, hagyd, hagyd, hagyd, hogy aludjak!
Add, add, add, hogy álmodjak!
Hadd higgyem, hogy még szeretsz!
Ne áruld el, hogy már kinevetsz!
Ne, ne, ne sajnálj!
Nem, nem, nem sokáig fáj
El fogjuk majd felejteni
Nem fog rá emlékeztetni semmi
Az álom hozzád elvezet, de enyém soha nem lehetsz
Az álom hozzád elvezet, de enyém soha nem lehetsz
Ó, hagyd, hagyd, hagyd, hogy aludjak!
Add, add, add, hogy álmodjak!
Hadd higgyem, hogy még szeretsz!
Ne áruld el, hogy már kinevetsz!
Ne, ne, ne sajnálj!
Nem, nem, nem sokáig fáj
El fogjuk majd felejteni
Nem fog rá emlékeztetni semmi
Az álom hozzád elvezet, de enyém soha nem lehetsz
Az álom hozzád elvezet, de enyém soha nem lehetsz
Jótékonysági Bálon lépett fel a zenekar!
Nagy sikert aratott zenekarunk fellépése azon a jótékonysági bálon, melyet a Kunhegyesi Református Egyházközség Presbitériuma szerevezett. A több mint kettőszáz fős vendégség velünk énekelte dallamainkat!
Eleget sírtál
A lenyugvó fák alatt eljön a pillanat, amikor az éj nem csak egy meghekkelt gondolat. A lenyugvó fák alatt eljön a pillanat…
Fészket raktál bennem…
Most is itt vagy még mindig bennem, tudom, én mondtam, el kell mennem.
Történet az „Eleget sírtál” albumról
Meg akartuk mutatni az általunk képviselt (mert szeretett) stílusokat; és azért azt te is elismerheted, hogy mindezt sikerült alapvetően mégiscsak egységes zenei öltözetben megtenni.